A Fecskék összegyűltek

Már többen a Katalin-bálos ruháikat válogatták, a táncoscipőikről pedig a port törölgették...Négy fiatal meg egy meleg, a mézédes helyett citrom savanyította teát melengetett a kezük közt. Rég nem látták már egymást.

 

Nem egy szokványos találka volt ez. De nem ám! A kis alakulat ugyanis többek között arra készült, hogy még személyesebbé téve a rendszer/telen :P találkozásaikat, a furfangos „felnőtt“ jelzőt elhessegetve magukról valami sokkal izgalmasabb őrsi nevet válasszanak maguknak. Ennek ihletéséül a Cserkész, akarom mondani a cserkészek újsága szolgált. Elővették az ósdi dobozból az előző évtized összes számát, és lapozgatták, lapozgatták. Születtek érdekes gondolatok, meglepő ötletek, viccesnek hangzó nevek is. Ilyenek voltak például a „remény hal“, „torzonborz“, kenguru, sün, medve, kaméleon, vakond, hangya...de egy sem fejezte ki igazán azt, amit mi olyan nagyon szerettünk volna. Így lettünk mi a „FANTOM FECSKE“ŐRS.

De nagyon előreszaladtunk. Hűvös őszi este volt, hogy Tomi, Zsófi és Bori az otthonomba jött. Izgatottan várták, vajon mi lesz a találka apropója. Az őrsi elején egy dobozból cetliket húztunk, megjelölve rajta a feladatkörünket ez alkalomra. Volt fényképész (Zsófi), ima felelős (Bori), krónikás (Barbara). A kívánság kártya pedig Tominak jutott.

Hogy mindannyian tesben és lélekben is megérkezzünk, a szoba egy-egy csalógató részén olyan tárgyat választottunk magunkénak, amely tükrözte az akkori hangulatunkat. Mindezt el is mesélve egymásnak hosszas beszélgetésbe elegyedtünk. Sokat beszélgettünk, és ez azt hiszem mindannyiunknak jól is esett. Ezen felbátorodva Tomi kívánsága a kívánságkártyából adódóan a következő volt: „A világban zajló aktuális dolgokat vitassuk meg.“ És mi megígértük, hogy a következő őrsin erre sort kerítünk. Egy-egy cserkészújságot kézbekapva indultak haza szerény kis otthonomból a fecskéim.

Barbara