Túra a Ciglédbe

Idén már 3. alkalommal, hogy májusban a csapat apraja-nagyja biciklivel, vagy gyalog (most gyalog) kitúrázik a falunkhoz közeli Ciglédi kegyhelyre. A célpont se túl közel, se túl távol, ezért kicsik és nagyok egyaránt teljesíthetik a távot - még az ovisok is.  Ez évben vendégül hívtuk Maga Péter kürti plébánost is, akiről köztudott, hogy szeret sétálni.

 

Reggel a csotthon előtt gyülekeztünk, sorakoztunk, imádkoztunk és már majdnem útnak is indultunk, mikor a fákon fehér papírfecnikre lettünk figyelmesek. Ezeken tevékenységek voltak, amik közül választhatunk egy nekünk valót.  A kiválasztott feladatot az út során kellett végrehajtanunk.  Mikor megérkeztünk, a  fűzfák árnyékában pihentünk meg, majd kis énekkel csitítottuk le magunkat. Péter atya gyerekkoráról mesélt és arról, hogyan választotta hivatását. A gyerekek és a felnőttek is szívesen kérdezősködtek. Később mindenki kezébe vette az út során talált kisebb- nagyobb kavicsát, majd halk zeneszóra belemélyedtünk lelkünk bánatába és a teherbe amit magunkkal hordozunk. A kavicsot, ami terhünket szimbolizálta, felcipeltük a kálvárián, majd a kereszt tövébe tettük, felajánlva az Úr Jézusnak. Később megbeszéltük, kinek hogy sikerült teljesíteni a saját kis feladatát, milyen érzéseket élt át. Hazafele menet a halastóba még mindenki dobott egy követ, aztán a nagy melegbe nekiindultunk a hazafele vezető útnak. A kicsik nagy kitartásának köszönhetően időben hazaértünk. Kicsit pirosabban, kicsit fáradtabban, de lelkileg feltöltődve érkezett meg ki-ki maga otthonába.

 

Sütő Szilvia