Valami van a levegőben (:


            
                December első szombatja pont mikulás napjára esett. Már a dátum is azt sugallotta, hogy valami van a levegőben.


Mint kiderült, több szempontból is különleges volt az a nap.
                Hagyomanyosan a közös játékkal kezdődött a dolog, mert abból sosem lehet elég. Majd megjelent valaki, akitől először ugyan meijedtünk, de aztán láttuk rajta, hogy békés szándékkal jött. A különleges valaki a Krampusz volt, aki a Mikulás segédje. Később maga a Mikulás is megjelent kis zöld barátjával, a mókás Manóval.
                Sajnos a Mikulásnak nem volt olyan jó kedve mint a Manónak, ugyanis szegényke elhagyta az ajándékokat. De mi, mint jó kiscserkészek, a három őrs (Delfinek, Katicák és mi, a Teknősök)összefogva segítettünk a Mikulásnak. Kérés nélkül, önzetlenül. Mert ilyenek vagyunk mi, A kiscserkészek. :)
                Mikulás mindenkinek meghálálta segítségét, és az Angyallal elküldött egy különleges levelet a Jézuskának.
                Valamilyen varázslatáltal a mi őrsünknek ott hagyott öt kis zsákocskát azzal az üzenettel, hogy soha ne felejtsük el: „ Jót tenni jó! “
                Mindenkinek van egy kis zsákja, amibe gyüjtheti a jótettjeit. Azóta is serényen tesszük a jót. :)
                Természetesen most sem maradhatott ki, hogy ne csináltunk volna valami szépet a két kezünkkel. Minden móka mellett ez a hónap a várakozásról is szólt. Az adventi időszak alatt még egy esti ifjúsági misére is eljutottunk, így hangolódhattunk közösen az őrssel a karácsonyra, Jézus születésére. Mielőtt viszont elmentünk Isten házába, sötétben, csillagszóró mellett mondta el mindenki, mit köszön és mit kér a Jézuskától.
                Áldott, mégis bulis hangulatú volt ez a hónap, reméljük 2015-ben a januárt  ugyanennyire jól tudjuk majd elkezdeni, mint ahogy ezt a decembert sikerült lezárnunk. :)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés