Mesebeli buli!

Részletek

Készült: 2017. február 22. szerda, 19:28

Szombaton megnyíltak a Mesebeli buli kapui a nagyközönség előtt, Tündérkeresztanya nagy örömmel fogadta az érkező kicserkészeket az egész környékről. A buli megnyitóján Tündérkeresztanya elvágta a piros szalagot, ami azt jelentette, hogy indulhat a közös móka és kacagás. Vendégeink a sárgaköves úton lépdelhettek be egy elvarázsolt, csodákkal teli világba. Itt már várta őket a sok mesehős, akik mind-mind különleges játékokkal készültek, hogy megmutathassák, hogyan telnek mesés mindennapjaik.

A mesehősök közül itt volt Hófehérke, akinél mindenki elkészíthette a saját kis törpebarátját, Aranyhaj pedig szebbnél szebb hajfonatok elkészítésére tanította meg a lányokat. Persze a fiúk sem unatkozhattak, hiszen Popeye-nél mindenki megmutathatta, hogy milyen fából is faragták, és bizonyíthatta, hogy a karján lévő izmokat bizony nem a szél hordta össze. Meridánál, a bátor vikinglánynál ügyességi feladatok várták a hozzá betérőket, itt mindenki bebizonyíthatta rátermettségét és találékonyságát. Közben Hamupipőke otthonában fogadott bennünket, ahol nem volt mindegy, hogyan viselkedünk, hiszen a királyi udvarnak megvannak a maga szabályai. Megtanultuk, hogyan kell viselkedni és teázni a palotában úgy, hogy az senkinek ne szúrja a szemét, és most már látjuk, hogy bizony a hercegnőknek sincs olyan könnyű dolguk. Tami, a gumimaci, egy bonyolult akadálypályával várt bennünket, ami persze bármilyen furfangosan is volt kitalálva, nem foghatott ki rajtunk. Hablaty, az ifjú sárkánylovas pedig megengedte, hogy kipróbáljuk, milyen is sárkányon utazni - bár ezt tényleg csak a legmerészebbek merték megtenni.

A finom ebéd után következett egy kis mesével egybekötött pihenő, amit három furcsa szerzet szakított meg. A három idegen egy-egy mese gonosz szereplői voltak, akik felháborodva tapasztalták, hogy őket  nem hívták meg erre a „meseményre”. Megegyeztünk, hogy mindnyájan részt vehetnek a délutáni programjainkon, ha nem fognak gonoszkodni és jól viselkednek, még ha a „jó” nem is szerepel a szótárukban. Nyanya-Banya, Ursula és Rumpelstilskin úgy döntöttek, hogy maradnak, és részt vesznek a programokon, aztán majd meglátják tényleg, olyan jó-e jónak lenni.

A délután folyamán is folytatódtak a szuperebbnél szuperebb programok, és új szereplő is érkezett, nem más mint Dexter, aki érdekes kísérleteket mutatott nekünk, bár Tündérkeresztanya is tartott tőle, hogy felrobbantja a mi kis mesés világunkat. Popeye-nél egy igazi tengerészes játékot is kipróbálhattunk. Közben pedig a gonoszok is részt vettek a programokon kis vendégeinkkel együtt, akik mind igyekeztek meggyőzni őket arról, hogy jónak lenni jó. A délután végéhez közeledve a gonoszok belátták, hogy sok mindent tudnak a jó mesehősök, de van egy valami, amit mégis csak a gonoszok tudnak igazán ,az pedig nem más, mint a varázslat és a bulizás. Ezért kitaláltak egy játékot délutánra - minden őrsnek meg kellett keresni egy hozzávalót a varázsfőzethez, ami majd a jókedvet és az örök fiatalságot biztosítja számunkra. Meg is került minden hozzávaló, csak hogy valami rosszul sült el, így egy titokzatos erő kiszippantotta a jó hősöket a teremből. Tündérkeresztanya viszont ura volt a helyzetnek, megpróbálta visszaállítani a rendet, de sajnos az ő mágiája kevésnek bizonyult a gonosz bűbáj ellen. A gonoszok azonban kiötlöttek egy tervet, hogyan tudnának segíteni a varázslatban. Csak úgy tudják megnövelni a Tündérkeresztanya erejét, ha olyasmit csinálnak, amit mindenki más is szeret. Mi az amit minden jó és gonosz is szeret? Hát táncolni és énekelni. Így a gonoszokkal együtt megtanultunk egy táncot és egy dalt, hogy visszahozzuk az eltűnt szereplőket. Ez sikerült is a végére, és mindenki boldog volt, hogy újra együtt lehetnek. Bár Nyanya-banya, Ursula és  Rumpelstilskin szégyelték magukat és sajnálták, hogy így elrontották a dolgot, de végül közös erővel sikerült megoldani a problémát.

Nemsokára következett a búcsú pillanata, azt hiszem mindnyájan  levontunk a tanulságot az esetből, ha nincsen rossz, nem lenne jó sem, és  a rossz dolgok nélkül nem tudnánk értékelni azt a sok jót, ami minket körülvesz. A nagy problémákat is csak közös erővel tudjuk megoldani és ha kell, még a gonoszak is tudnak kicsit jók lenni.

Kasnyík Klaudia