Karácsonykor a nagyvilágban

Tudjátok karácsonykor igazán jó dolog boldoggá tenni másokat. Én például azzal, ha adok  valakinek egy mosolyt, egy ölelést, kedves szavakat, mindig jobban érzem magam és megszületik bennem az ünnep. Idén szó szerint belebotlottam az ünnepi kihívásomba.

Képzeljétek, épp az ajándékcsomagjamat vittem haza megcímezni, mikor elestem a cipőfűzőimben és egy morgó fiú hangját hallottam meg. Erősen kifejtette nemtetszését az ünnep iránt, tudtam, hogy itt nekem közbe kell lépnem! Szerencsémre a fiú segítőkész volt és együtt elvittük haza a csomagokat. Van egy albumom, ami teli van karácsonyi képekkel a világ több országában. Gondoltam, ha megmutatom neki és kicsit „idehozom“ a külföldi karácsonyaimat, majd meggyőzhetem az ünnep szépségéről. Szerencse, hogy ott votlatok, így közösen mutathattuk meg, milyen is a karácsony. Feldíszítettük a fát, mint Görögországban, hiszen ott áll a világ legdíszesebb karácsonyfája. Készítettünk egy kis szaloncukor ajándékot meglepetéssel benne, ahogy az angolok szokták. Majd, hogy valami vidámságot is hozzunk játszottunk boszorkányos bújócskát a norvég mítoszok szerint, és persze elkészítettük a finn glükköt. Miután ezt a sok szép szokást és ajándékozást megismerte rájött, hogy mindenhol fontosnak tartják ezt az ünnepet, és nem szabad hogy elvesszen! Örülök, hogy sikerült idén is valami jótettek véghezvinnem, persze ez a ti segítségetek nélkül nem ment volna. Öröm volt nézni, ahogy Ti is résztvettetek az én eddigi karácsonyaimban, és megismertethettem veletek az ünnep sokszinűségét is. Remélem a továbbiakban is legalább  ilyen fantasztikus karácsonyban lesz részünk.